Rendelet tervezetek:


Jelenleg nincs új rendelet tervezet.

 

Történet, gazdaság, térkép, statisztika

Nyárlőrinc Története

Nyárlőrinc területén a bronz-korban is volt élet. 1984-ben végzett ásatások során a bronz-korból származó koponyarészt és avar-kori leletet is találtak – egy lovas avar vitéz csontvázát.
Nyárlőrincnek hét évszázadra visszatekintő írásos emlékei vannak. Nyárlőrinc Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomról kapta nevét a XIII. században. Első írásos említése 1354-ből való, I. Lajos király adománylevelében szerepel a Zenthlewryncz név.
Mária Királynő 1392-ben kelt levelében a falu birtokosainak pallos jogot adományozott. Egy 1488-ból származó oklevélen olvasható a Szentlőrinci kisnemesek neve. Lázár deák térképén, mely 1528-ban készült, a falu neve fel van tüntetve.
A XVI. század második felében török fennhatóság alá kerül a település. Az akkori adóösszeírások szerint 1546 és 1590 között az itt élő családok száma 17 és 45 között változott.
A reformáció idején a református hitre áttért lakosság a török megszállás és a török kiűzésével együtt járó hadjáratoknak esett áldozatul. A falu elnéptelenedett, lakói a közeli mezővárosba, Kecskemétre költöztek be. Magukkal vitték a szentlőrinci gyülekezet 1644-ben Tar Illés által készített Úrasztali poharát, mely a Duna-melléki Református Egyházkerület Egyházművészeti Múzeumában található. Ez a templom egyetlen fennmaradt liturgikus tárgya.
A XVII. század végén pusztulásnak indult templom falai még évszázadokig álltak. Az 1853-ban megjelent Magyarország és Erdély képekben című könyvben még a torony 7 méter magas volt.
Szentlőrincet pusztította a török, járványok és a tűzvész. I. Leopold által 1668-ban kiadott védlevél következtében kezd visszatérni az élet a pusztába. I. Rákóczi Ferenc a területet 1676-ban részbirtokként zálogba adta Koháry István bárónak. A Koháry nevet a Szentlőrinc névhez kapcsolva a falu új neve Koháry-Szentlőrinc.
Gróf Koháry István hadvezér országbíró és költő, 1649-től 1731-ig élt. Az utolsó Koháry Ferenc gróf hercegi címet kapott, leányát német gróf vette feleségül, Szász-Koburg Góthai Ferdinánd, így lett a falu 1907-ig német birtok.
1872-es helység névtárban mint önálló Község szerepel. 1880-ban Alpárhoz csatolják, majd 1892-ben újra önálló település lesz. Az 1896-ban átadott vasútvonal segítségével Koháry-Szentlőrinc közvetlenül bekapcsolódik az ország vérkeringésébe. A földterületek nagy bérlők kezébe kerültek, 2000-2500 holdas területekkel. A bérleti rendszer 1913-ban szűnt meg, ekkor a falu lakói Kecskemét polgárai lesznek.
A település benépesülése 1920-ban indul el. Kecskemét nyolcvan holdnyi területen a középkori falu helyén 374 négyszögöles telkeket oszt. 1922-ben a letelepülők ingyen házhelyeket kaptak. Megindul a szőlőtelepítés, így a szőlő termelés hagyománnyá válik a lakosság körében. A község katolikus templomát 1924-ben kezdték el építeni. A plébánia épületét 1942-ben adják át.
Szentlőrinc-puszta első iskoláját Kecskemét város állította 1855-ben, az iskola 1863-ig működött. Az oktatás 1886-ban indult újra, legidősebb Buzás János tanító tevékenységével, aki munkásságával megalapozta a Szentlőrinci népoktatást. A Honfoglalás ezer éves évfordulójára építették az első korszerű iskola épületet a mai napig Buzás iskola néven emlegetett iskolát. 1913-ban kezdődött a népoktatásban a második „Buzás korszak”, az ifjabb Buzás János megkezdte tanítói tevékenységét és édesapját is túlszárnyalta, 45 éven keresztül munkálkodott Nyárlőrinc lakosainak érdekében.
A lakóházak száma gyors növekedést mutat. 1945-ban 42 ház, 1950-ben 50, 1960-ban 254 ház állt.
A teljes önállóságát 1950-ben kapta meg, a falunak ekkor alakult meg önálló képviselőtestülete és kapta új nevét: Nyárlőrinc. A név utal az évszázados névre a Szentlőrincre és a futóhomokot megkötő nyárfaerdőkre.
A község területe ma 6636 hektár, lakóházainak száma 995, melyekben 2419 ember él.

 

Árpád kori templom-rom

A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, a 13-14. század fordulóján már állott. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt.
Ezt az első templomot a 14-15. század fordulóján átépítették és kibővítették. Ennek során a megnagyobbodott templomhajó falát a sarkoknál és a diadalívet kívülről támpillérekkel erősítették meg. A templom bejárata a déli oldalon lehetett. A hajó nyugati végében megtalált két hengeres pillér egykor a tornyot és a karzatot tartotta. A karzatfeljáró nyoma a délnyugati sarokban maradt meg.
A gótikus templom szentélyének északi feléhez a 15. században vagy a 16. század elején négyszögletes sekrestyét építettek. A templom belső terét egykor féloszlopok tagolták és színes falfestés díszítette. A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak. A 19. században több rajz készült a romokról. Ekkortájt még több azóta elbontott vagy beépített templomrom is volt a környéken (Borbás, Szentkirály).
A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során történt meg a templom alapfalainak kibontása, építési periódusainak megállapítása és a temető 541 sírjának feltárása. A megtalált sírok leletei alapján a temetőt főleg a 14-17. század közepéig használták. A sírokból viszonylag gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. Ezek a tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik elénk. Az ásatás során előkerült leletanyagot a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.
Az ásatás során előkerült falmaradványok újabb adatokkal bővítették a Duna-Tisza közi középkori egyházi építészetére vonatkozó ismereteinket. A rom jelentőségét az is jelzi, hogy a soltszentimrei és mizsei templomok után a megye harmadik megmaradt középkori templommaradványa. A templom-rom fokozott védelme lehetőséget ad a település múltjának méltó ápolására.

 

 Honfoglalási emlékpark

A Millecentenárium évében, 1996-ban Felföldi Zoltánné tanárnő és akkor hatodik osztályos tanítványai úgy határoztak, hogy létrehoznak valami maradandót lakóhelyükön. Ezzel kívántak tisztelegni a honfoglalás 1000. évfordulójának, mint ahogy 100 évvel korábban tették ezt a külterületi Buzás János Iskola udvarán a hét vezér tiszteletére ültetett hét tölgyfával Buzás János tanító úr és tanítványai.
A tanítónő és diákjai nem hét, hanem gyermekenként hét fát ültettek el a gázfogadó állomás körüli bogáncsos területen. A fák azóta a talajtól és az időjárás viszontagságaitól függően növögettek, és növögetnek.
Két évvel később, 1998-ban a község lakóinak adakozásából és többek társadalmi munkájával, a tanárnő jelentős áldozatvállalásával létrejött egy kis emlékmű, amely egy hármashalmon lévő turulmadarat ábrázol, ezzel állítva emléket honfoglaló őseinknek.
Az emlékmű 1998. október 23-án került felavatásra, és azóta minden évben van megemlékezés az emlékparkban, amelyen a megjelentek koszorút helyeznek el őseik tiszteletére.
A park területén 2000-ben pályázati pénzből játszótér épült. Ezzel sikerült a község gyermekeinek és fiataljainak kulturált gyülekezőhelyet, és a szabadidő eltöltéséhez lehetőséget biztosítani.
Ezúton is kérjük a fiatalságot, vigyázzanak a park fáira, a létesítményekre, hogy minél tovább, és minél többen élvezhessék.
Reményeink szerint utódaink ápolván a hagyományokat gondozzák a parkot, és ők is főt hajtanak majd őseink és történelmünk nagyjai előtt.

 

Az I. És II. Világháború nyárlőrinci áldozatainak emlékműve

Nyárlőrinc lakói közül a két világégés 82 katonai és civil áldozatot követelt. Az első világháborúban 10 személy, a másodikban 72 személy esett el.
A katonák egy része harc közben halt meg, más részük a fogolytáborokban vesztette életét. Az áldozatok jelentős része a Don-kanyar poklában tűnt el a II. magyar hadsereg összeroppanása során.
A civil áldozatok között két nő és két gyermek is volt, akik aknatalálat miatt váltak áldozattá.
Az emlékmű nekik, Nyárlőrinc község hősi halottainak állít emléket.

Maga az emlékmű – melyet Nyárlőrinc Község Önkormányzata 2005. évben állíttatott – egy talapzatra állított kőtömb, amelyen bevésve sorakoznak az elesettek nevei.
Az áldozatok névsorát Klement Zoltánné gyűjtötte össze.

 

   Az 1956-os emlékmű

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára a település parkjában a Képviselő-testület emléktáblát állíttatott.

 

 

Gazdaság

A nagyüzemi mezőgazdasági termelés és az erre épülő feldolgozó ipar egyik helyi képviselője a nyárlőrinci székhelyű Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság volt, melynek fő profilja a szőlő- és gyümölcstermesztés, a faiskola és az élelmiszeripari főágazatok – borászat, gyümölcslé előállítás voltak. Az élelmiszeripari főágazatból 1984-ben kivált a gyümölcslé előállító üzem OLYMPOS Kft-vé, majd napjainkra MASPEX OLYMPOS Kft-vé alakult.
A lengyel tulajdonban lévő Maspex Wadowice Csoport nyárlőrinci gyáregységében készült Olympos, TopJoy és Fiona termékcsaládokat a cég több mint 20 országba exportálja. A TopJoy honlapját az érdeklődők megtekinthetik a www.olympos.hu oldalain.

Az állami gazdaság a rendszerváltást követően 12 kft-re vált szét. Ezek számszerinti többsége azóta eladásra került, vagy megszűnt.
A hajdani állami gazdaságból alakult és ma is jelentős gazdálkodó szervezet a Szikrai Borászati Kft.
A Szikrai Borászati Kft fő profilja a szőlőfeldolgozás, borászati tevékenység, de más élelmiszeripari termékek gyártásával is foglalkozik. Termékeik palettáját (pl: BioVita-termék-család) és a borturizmus iránt érdeklődők is megtekinthetik a www.szikravin.hu oldalain.

A rendszerváltás előtti időben a másik nagy mezőgazdasági nagyüzem a Nyárlőrinci Szövetkezet eredetileg 3000 hektáron gazdálkodott. Mára csupán 200 hektár földet bérel a magántulajdonosoktól. A rendszerváltás utáni évtized közepére Nyárlőrincen is megerősödött a magánszféra. Jelenleg kb. 120 egyéni vállalkozó, 16 gazdasági társaság és 34 üzlet van, mely főleg kiskereskedelmi egységből, illetve vendéglátó egységből áll.

A mezőgazdaságból élő főállásúak elsősorban kalászos, kukorica és napraforgó termesztéssel foglalkoznak. A lakosság jelentős hányada vállalkozói tevékenysége, vagy alkalmazotti munkája mellett kiegészítő tevékenységként mezőgazdasági termeléssel is foglalkozik. Korábban kiemelkedő volt, jelenleg már csökkenő tendenciát mutat a szőlő, gyümölcs (alma, őszibarack, kajszi) ültetvényekkel foglalkozók száma.
Kecskemét közelsége révén igen sokan ingáznak munkavégzés céljából a nagyváros és Nyárlőrinc között.

 

Térkép



 

Ma 2017.10.21.
Orsolya napja van.

Látogatóink száma:

2012.05.14. óta:

382 405

Jelenleg on-line: 2

Keresés a honlapon:

Közadatkereső:

Helyi vállalkozók:

© 2010 Nyárlőrinc
Község Önkormányzata